Megfáradt arckifejezéssel egy éjfekete ruhába burkolódzott fiatal leány nyit neked ajtót. "Biztos ő Buga", suhan át elméden.
- Mitakarsz? - förmed rád.
-Betérni Minas Tirithbe, s a lehető legtöbbet megtudni a Gyűrűk Ura világáról.
- Gyere velem.- int, és karon ragad. Lépteitek a kiüresedett városban visszhangzanak- Régen nagy volt itt a forgalom, ma már csak a leghűségesebbek maradtak itt. Engem is elszólított a vándorút. A mese véget ért, a függöny lement. De megtalálsz itt mindent, amit három év munkája alatt összegyűjtöttem.
- Tehát...ez már...a múlt...
- A múlt a jelen előzménye.- kacsint rád.-"Jőni fog, mert jőni kell, egy jobb kor.." Más szelek fújnak. Idegen, bíztató szelek. No para meg ilyesmi...meglásd... a város újra felvirágzik majdan. Csak légy türelemmel. Addigis elleszel ezzel a tonna információval, meg a víg asztaltársasággal. A városfórumon megleled őket. Most elnyergelek...ha szükség van rám, fújd meg Pörölykezű Helm kürtjét, és itt leszek. Mindig itt leszek. Ígérem.- mosolyog rád valami egészen furcsa félmosollyal, aztán kacsint. Éjfekete paripán elvágtat a lemenő nap irányába, barna haja giccsesen lobog utána.
És elindulsz a poros utcákon melyek megtelnek élettel... narancsvirág, kakukkfű és viola illatta... rohani harcosok, apró hobbitok róják az utcákat... megelevenedik minden... a Szövetség tagjai beállnak egy fotóra a lelkes rajongókkal... igen...Tolkien professzor pipával kínál téged...tündék dala súg szívedbe....
Hazaérkeztél.
"Valamelyik nap Peter Jackson egy csomó fontos látogatót kísért végig a forgatáson. Megmutatta nekik a polcokra zsúfolt több száz makettet, szobrot és mellszobrot, a falakat elborító több ezernyi vázlatot. Közben végig magyarázott. Hobbitokról, törpökről, tündérekről, a Tó Őréről, a balrogról és a Gyűrűlidércekről; részletesen elmesélte Középfölde történelmét, leírta a különböző tájakat, szereplőket és kalandokat. Azután elhallgatott egy pillanatra, széles mosollyal megfordult és azt mondta: "Hát, tudjátok, ebből remek könyvet lehetne írni!"